Tiszasziget
- korábbi nevén Ószentiván - a Dél-Tiszavölgy keleti részén, a TISZA-MAROS
folyóközben lévő ősi település, ez a régió az igen gazdagon termő "Bánáti"
területnek az ÉNY-i csücskét képezi. A település Szeged várostól D-re, 13
km-es távolságban helyezkedik el. Természetes határát É-on a Maros folyó,
Ny-on a Tisza, D-en az országhatár zárja le.
Az 1600 lakosú községet 1484-ben említik egy oklevélben Sziget néven. A község a XVI. században elpusztult, a csanádi tiszttartóság 1746-ban szerbeket telepített be a területre. Szeged városa 1783-ban vásárolta meg a királyi kamarától, mire a szerb lakosság a szomszédos Újszentivánra költözött, a falut dohánykertész magyarok népesítették be. Korábban Ószentivánnak nevezték a települést, de a lakosság csak "Sziget"-ként emlegette, mai nevét, 1955-ben kapta meg.
A község központjában áll, a késő szecessziós stílusban épült római katolikus templom, melyet 1918-ban emeltek páduai Szent Antal tiszteletére. Az építészek 1914-ben kezdtek hozzá az építéshez a község legmagasabb pontján. A templom 1915-ben nem volt még teljesen készen, de már használatba vették, véglegesen 1918-ban készült el Heszlényi József és Takács János szegedi építész vállalkozók által. A templomon mind a neoromán ( a hajó és a szentély ablakai ), mind az É-i téglaépítészeti stílus jegyei ( a toronykialakításon ) is fellelhetők. A harangokat a híres budapesti Walder cég készítette 20 millió koronáért. A 440 kg súlyú harangon Szent Antal domborműve található, karján a kis Jézussal. A két világháború hőseinek állított a község emlékművet a templom kertben, a templom bejáratától balra, melyen megtalálhatók mindkét világháború hőseinek nevei. A falu temetője a település külső részén helyezkedik el, viszonylag jól megközelíthető helyen. A katolikus egyházi tagok önkéntes adományából Ószentiván határában 1907-ben keresztet állítottak Szent Vendel tiszteletére, a sertésvész megszűnésének emlékére. A falu szélén, az Újszentiván felé vezető út mellett egy romos szélmalom található, még aránylag ép berendezéssel. A falutól Ny-ra, 1,5 km-es távolságban, a Csűri- és a Hatvanlánc-dűlők közötti, kelet-nyugati völgyvonal teknőjében, 1984-ben bronzjelvényes tölgyfaoszlopot állítottak fel, mely oszlop 75,8 m tengerszint feletti magasságával Magyarország legmélyebb pontját jelöli. Az érintetlen természeti környezetben található ez a mélyponti jel, a könnyebb eligazodás érdekében utalunk arra, hogy egy legelő csordakútjával szomszédos. A Tisza gátja innen 2 km-re található, érintetlen erdősáv szegélyezi.
A szép természeti környezetben gyalog-, kerékpáros túrák megtételére és lovas túrákra is nyílik lehetőség. Csodálatos az egykori temesvári vasútvonal töltésének növényvilága is. Említést érdemelnek még az alábbi jellegzetes épületek: a plébániahivatal és a paplak épülete, a régi parasztházak a Szamos utcában és a Vadkerti téren. Szegeden, a Móra Ferenc Múzeumban megtalálható és megtekinthető az ószentiváni lelet. Az óvoda udvarát Samu Katalin Mackó-szobra teszi derűssé. Kialakítás alatt van a szabadidőpark és a halastó. Érdemes a vendégeknek magukkal hozni útlevelüket, hiszen a gyálai kishatárátlépő helyen át Kis-Jugoszláviába is körülnézhetnek. Falujáró néptánc fesztivált rendeznek évente. A falu rendezvényein a szomszédos községek is részt vesznek.